Bevezető
Műemlék épületeink történeti, esztétikai és kulturális értékük mellett gyakran jelentős használati, társadalmi, identitásbeli értéket is hordoznak. Egy műemlék épület felújítása és hosszútávon fenntartható üzemeltetése sokféle módon történhet.
Jelen Örökségkalauz ahhoz a rendhagyó esethez kíván segítséget nyújtani, amikor egy állami, önkormányzati vagy egyházi tulajdonban levő műemlék középület felújítását egy helyi közösség kezdeményezi úgy, hogy:
Az épületbe közösségi, kulturális és üzleti tevékenységeket tervez, alapvetően a közösség hasznára.
Az épület állagmegőrzésében, illetve a tervezett tevékenységek finanszírozásában a közösség szerepet vállal.
Az épület felújítását célzó projekt túlmutat magán az épületen és képes a térség fejlődésének motorjává válni.
Az Örökségkalauz megírását egy kísérleti projekt tapasztalataira alapoztuk, amelynek során a Balaton-felvidéken található Nivegy-völgy öt falvának összefogásával megszépült és új életre talált a balatoncsicsói plébánia hosszú évek óta pusztuló épülete. A Norvég Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával megvalósuló projekt során, a használaton kívüli, egyházi tulajdonú épület a helyi közösség szándéka szerint közösségi és non-profit üzleti funkciót kapott.
Az útmutatóként is használható Örökségkalauzban az alábbi kérdésekre keresünk választ
- Hogyan lehet úgy elvégezni egy értékmegőrző beruházást, műemlék-helyreállítást, hogy az minél pozitívabb hatással legyen a helyi gazdasági, társadalmi környezetre, az épület valódi gazdára találjon és hosszú távon fenntarthatóvá váljon?
- Miben különbözik a közösségi tervezés a hagyományos tervezési folyamattól?
- Milyen funkciók, üzleti modellek működnek egy fenntartható, önfenntartó közösségi használatú épületnél?
A válaszok a következő oldalakon olvashatók és reményeink szerint sok hasonló kezdeményezéshez adnak hasznosítható elméleti hátteret és gyakorlati útmutatást.
