 ← Érintettek bevonása |
 Kapacitásépítés → |
 |
Közösségi tervezés |
Az épített örökség alapú helyi fejlesztésben kritikus fontossággal bír, hogy az épület új funkcióit, tereit a közösségi tervezés módszertanával alakítsuk ki, biztosíthatva azt, hogy a helyi közösség részleteiben ismerje a felújítás körülményeit, magáénak érezze, használja és gondozza a fejlesztés eredményeképpen előálló új tereket és szolgáltatásokat.
Ugyanakkor az épülettel kapcsolatos közös gondolkodás nagyon jó alkalom a be vonásra, az érdeklődés felkeltésére, a helyi szereplők érdekeltté tételére. Mindez egyúttal a jövőképalkotás és az üzleti tervezés szerves része, fontos lépése is.
Előkészítés
A közösségi tervezés során nélkülözhetetlen a különböző szakemberek (műemlékvédelmi szakértő, építész, kivitelezésben járatos szakértő) folyamatsegítő részvétele. Fontos, hogy a szakértők és a helyi közösség közti kommunikáció világos, szemléletes, egyértelmű és gördülékeny legyen.
A meghívás, szervezés módja, hatékonysága kulcsfontosságú a közösségi tervezés eredménye szempontjából, hiszen el kell érnünk, hogy a fontos szereplők eljöjjenek és részt vegyenek a munkában.
Tervezői műhelymunka a célcsoportok és szakértők bevonásával
Ezen lépés célja a műemlék épület megtervezése a helyi közösség által azonosított és elfogadott funkciók és szolgáltatások alapján. Az előkészítés során már bevontuk a célcsoportokat és a jövőkép alkotás során átgondoltuk az üzemeltető szervezet funkcióit és szolgáltatásait is. Ezek a tervek fi gyelembe vették a műemlék épület korlátait és lehetőségeit, valamint a fenntarthatóság szempontrendszerét.
A tervezői műhelymunka első lépése az elvégzett műemléki kutatás eredményeinek megismerése minden érintett által, ami ráirányíthatja a figyelmet addig nem ismert értékekre, ugyanakkor bizonyos korlátokat is szabhat. Ezt követően a műhelymunka lehetőséget ad arra, hogy az érdekeltek közös munkával, a konszenzusokat megtalálva finomítsák és összehangolják az általuk elképzelt funkciókat, a felújítandó épület rendelkezésre álló tereivel és lehetőségeivel.
Tervezési szakasz, egyeztetések, további kérdések tisztázása
A tervezői műhelymunka a közösségi tervezés első fontos eseménye, amit több, további egyeztetés követ. Ezek az egyeztetések alapvetően két célt szolgálnak:
- segítik a közösségi bevonást, fenntartják az érdeklődést és a részvétel révén a helyi közösség a magáénak érzi majd az épületet és így sokkal könnyebb lesz a működtetés és a fenntartás;
- segíti a tervezők munkáját, színteret biztosít a különböző elképzelések, vágyak és lehetőségek ütközésére, az érdekegyeztetésre, stb...
A cél a minél szélesebb bevonás és nyilvánosság, ugyanakkor egy tervezési folyamatban nagyon sok apró döntést kell hozni, amire a szélesebb közösségnek nem lesz érdeklődése, türelme, ideje. Ha túlságosan gyakran vannak a találkozók, jelentősen csökkenhet az érdeklődés. Érdemes tehát a kisebb döntéseket szűkebb körben (a helyi projektcsapat részvételével) meghozni, a fontos, döntő kérdéseket, problémákat pedig összegyűjteni néhány nagyobb találkozóra.
A tervek közösségi bemutatása és elfogadása
A tervezési folyamat végén nagyon fontos a folyamat tanulságainak levonása, az eredmény bemutatása, megünneplése a közösséggel együtt. Ezt leghatékonyabban egy műhelymunka keretében tehetjük meg, amelyen a közösség minél több tagja mellett részt vesznek a műemléki kutatók, az építészek és a projekt más fontos szereplői.
Nagyon hasznos, ha a tervezők az épületnek nem csak az alaprajzait, hanem a látványtervét, esetleg „bejárható” térbe helyezett 3 dimenziós modelljét is meg tudják mutatni, ez sokkal kézzelfoghatóbbá teszi az eredményt a közösség tagjai számára. A műhelymunkán érdemes visszatekinteni a tervezés főbb állomásaira, a megvalósult és elvetett ötletekre, mindennek az indokaira és magyarázatára. Ez alkalmat ad az esetleg megmaradt feszültségek enyhítésére, kezelésére, a téves információk, tévhitek tisztázására.
Nagyon fontos, hogy a közösségi tervezéssel készült terveket az esetleges közbeszerzési eljárás illetve a kivitelezés során tiszteletben tartsuk. Ha bármilyen változtatás szükséges, a helyi közösséget be kell vonni az ehhez kapcsolódó döntésekbe, vagy ezekről (az okokkal, magyarázatokkal együtt) részletes tájékoztatást kell adni.