 ← Paradigmaváltás |
 A projektcsapat → |
 |
Előzetes tervezés |
Miért újítsunk fel műemléket? Mielőtt megválaszolhatnánk ezt a kérdést, először is fontos tudnunk, hogy mit is értünk műemlék alatt, és mi a különbség kulturális örökség és műemlék között?
Műemléknek tekintjük azon értékeket, amelyek hazánk múltja és a közösségi hovatartozástudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlékek.
Az első esetben a történeti értékek minél teljesebb konzerválása az elsődleges, és sokszor kizárólagos szempont. A folyamatban a kommunikáció a műemlékvédelem részéről jellemzően előíró és utasító, melynek következtében az épület fejlesztése vagy sok kompromisszummal valósul meg, vagy a kezdeményezők a nehézségektől elrettenve feladják a helyreállítás gondolatát, így az épület többnyire gazdátlan marad és elpusztul.
A kulturális örökség fogalmát egyesek felcserélhetőnek tartják a műemlék fogalmával, ugyanakkor a kulturális örökség mindenképpen egy tágabb kört fed le, beleértve nem csak az épített örökséget, műemlékeket, műtárgyakat, de akár egy hagyományt vagy szokást (ezt nevezzük szellemi örökségnek), vagy még azt a személyes hagyományt, szokást is, ami csak egy adott személynek fontos tárgy, családi örökség.
Miért érdemes műemlékeink felújításával, hasznosításával, karbantartásával foglalkozni és miért is közös ügyünk ez?
Mert a műemlékek olyan pótolhatatlan értékek, amelyek történelmünk, hovatartozásunk, emlékezetünk, gyökereink meghatározói, ezzel identitásunk és pszichés jóllétünk letéteményesei. Pusztulásuk, elvesztésük önmagunk, társadalmunk, globális szinten az emberiség vesztesége. Éppen ezért nem mindegy, hogyan is nyúlunk egy adott emlékhez, mennyire ismerjük és értjük meg értékeit, mennyire tiszteljük benne a múlt tanúját és mindazt, ami megőrzésre, továbbadásra érdemes.
Amennyiben célunk egy műemlék épület felújítása, új élettel megtöltése, ami korszerűsítéssel is jár, nem tekinthetjük egy teljesen szabadon, aktuális igényeink szerint formálható építménynek, hanem fontos tisztán látni az épület által nyújtott lehetőségeket és korlátokat.
Ugyanilyen fontos a célok és lehetőségek összeegyeztetése, ha a kiindulópont egy helyi közösség, amely fejlesztési céljának megvalósításához keres megfelelő teret, épületet, ami történetesen egy műemlék. Ehhez szükséges az ott élők, az épületet régóta ismerők és a szakemberek, műemléki kutatók és építészek közös gondolkodása, amelyre a közösségi tervezés folyamata nagyon jó lehetőséget ad.
Az adott műemlék épület hasznosításának körültekintő megtervezése, az átalakítások mértékének meghatározása kulcsfontosságú az eredményes, hosszú távon is fenntartható projekthez. Érdemes felismernünk, hogy egy régi épületben épp az az értékes, ami régi és szinte érintetlen állapotban megtapasztalható. Így bár ki lehet dobni és újra, korszerűre cserélni (pl. egy régi nyílászárót vagy burkolatot), de az soha nem lesz annyira vonzó és érdekes, mint a régi megtartása, felújítása, esetleg rekonstrukciója.
Előfordulhat, hogy amennyiben a közösségnek meghatározott igényei vannak, kiderül, hogy azt a kiszemelt műemlékben egyáltalán nem, vagy csak az igények módosításával lehet megvalósítani, és nem biztos, hogy a célok és az épület adottságai összeegyeztethetőek. Ez esetben vagy másik épületet kell keresni, vagy a tervezett programot, funkciókat kell még inkább az épület adottságaihoz illeszteni.
Összegezve tehát, fontos már az elején látnunk azt, hogy műemlék-felújításba kezdeni jutalmazó küldetés, de a hosszú távú sikerhez körültekintően kell eljárnunk. Elengedhetetlen a műemlék értékeinek alapos megismerése és tiszteletben tartása, szakszerű kezelése a felújítás során. Így lesz elmondható, hogy megőriztük és továbbadtuk azt a pótolhatatlan történelmi, identitásbeli értéket, aminek pusztulása egyébként mindannyiunk számára veszteségnek tekinthető. Ugyanakkor szakemberek bevonásával megállapítható az is, hogy mihez és hogyan nyúlhatunk, milyen átalakításokat visel el az épület a kívánt célok, igények megvalósításához és mi az, amit az épület nem tesz lehetővé.
Érdemes már a tervezés elején a fenntarthatóságot átgondolni, és egy alapos üzleti tervezési folyamatba kezdeni, feltárva az épülethez kapcsolódó tevékenységek bevételi és kiadási oldalát. Ebben támogató háttér tud lenni az épület köré szerveződő közösség és a tágabb térségi összefogás is: egyéb vonzerők, erőforrások, vállalkozások feltárása és becsatornázása. Vagyis a projekt tervezése és kivitelezése során fontos szempont, hogy a műemlék épület felújítása önmagában nem biztosítja a fenntartható működést. Ehhez szükséges egy működtető csapat, amely képes létrehozni a fenntartható működés feltételeit.
Annak érdekében, hogy hatékony segítséget nyújtsunk mindazok számára, akik egy műemlék épület közösségi összefogással történő felújítása és fenntartható működtetése érdekében keresnek támpontokat és hasznosítható tudást, összeállítottunk egy döntési fát (döntési gráfot), amely végigvezet a projekt előzetes tervezésének állomásain.
Természetesen egy ábrába, sőt ezen kiadványba sem lehet összesűríteni mindazon információkat és szempontokat, amelyek szükségesek lehetnek egy projekt megalapozásához, ezért javasoljuk, hogy egyrészt használja fel a www.oroksegkalauz.hu weboldalon található részletes módszertani útmutatóból és esettanulmányokból leszűrhető tudást és tanulságokat, másrészt pedig kérdezzen, kérjen segítséget azon szakemberektől, akik már rendelkeznek gyakorlati tapasztalatokkal ilyen jellegű projektek megvalósításában.
