← Kommunikáció | Környezettudatosság → |
Üzleti tervezés |
A közösségi bevonásra épülő örökségvédelmi projektek sikerének egyik legfontosabb kritériuma az, hogy az újjáépített és új funkciókra alkalmassá tett műemlék épület üzemeltetése és hasznosítása a helyi közösség aktív részvételével, teljes megelégedettségével történjen. Ezen cél elérése pedig csak akkor lehetséges, ha az üzemeltetés önfenntartó módon valósítható meg, sőt a működtető szervezet képes anyagi forrásokat, tartalékot képezni az épület állagmegóvására, folyamatos karbantartására és fejlesztésére.
Ráadásul egy olyan üzleti modellt kell kialakítania és megvalósítania az üzemeltető szervezetnek, amely egyrészt a közösségi tervezésbe bevont érdekeltek számára is elfogadott, sőt támogatott, másrészt megfelelően illeszkedik a helyi, térségi vállalkozói közegbe és stratégiába.
Egy olyan térségben ugyanis, ahol például a családi, kézműves borászatok és a falusi szállásadók képviselik a jellemző vállalkozói kört, csak olyan üzleti tevékenységet szabad kialakítani a közösség által felújított épületben, amely ehhez igazodik, a meglévő elemeket összehangolja, illetve új, a helyi szereplők által jelenleg nem elérhető elemekkel egészíti ki.
A rendkívüli kihívás ebben a feladatban az, hogy egy ilyen feltételeknek megfelelő üzleti, vállalkozói tevékenységet nem lehet a hagyományos módszerekkel megtervezni, akármilyen professzionális és tapasztalt vállalkozásfejlesztő szakértelem áll is rendelkezésre, hanem szükséges a közösség bevonása és aktivizálása.
Az üzleti tervezési folyamatnak meg kell kezdődnie az előzetes tervezéskor, hiszen már ott megjelenik döntési szempontként, hogy sikerül-e olyan üzleti koncepciót kidolgozni, amely kellő esélyt nyújthat a fenntartható működésre. Ezen fázisban még csak a projektcsapat tagjai tudnak részt venni a tervezésben, nekik kell ezt az „első szűrőt” kialakítaniuk a felmerülő különböző hasznosítási lehetőségek közötti választáshoz.
A modell az alábbi 9 modulból áll össze:
- A vállalkozás ügyfélcsoportjai: akik a majdani termékeket és szolgáltatásokat megvásárolják, illetve akiket a vállalkozásnak ügyfélként kell kezelnie (támogatók, adományozók).
- A vállalkozás értékajánlatai: vagyis azon értékek, amelyek miatt az egyes ügyfélcsoportok a vállalkozás termékeit, vagy szolgáltatásait választják.
- A vállalkozás értékesítési csatornái: amelyeken keresztül eljuttatja a termékeit és szolgáltatásait az ügyfeleihez.
- A vállalkozás ügyfélkapcsolatai: ahogyan létrehozza, ápolja és erősíti a kapcsolatait az ügyfeleivel.
- A vállalkozás bevételi forrásai: vagyis, hogy milyen fő forrásokból számít bevételekre, milyen nagyságrendben.
- A vállalkozás fő erőforrásai: amelyek szükségesek az elképzelt tevékenységek elindításához.
- A vállalkozás fő tevékenységei: amelyeket el kell végeznie az elképzelt működéshez.
- A vállalkozás legfontosabb stratégiai partnerei: szükséges partnerek ahhoz, hogy a tervezett tevékenységek megvalósíthatóak legyenek.
- A vállalkozás költség struktúrája: vagyis hogy a működésből milyen fő költségtételek következnek, milyen nagyságrendben.
Az „üzleti modell vászon” felépítését az alábbi ábra mutatja (további információk: www.businessmodelgeneration.com):
Az előtervezési szakaszban már kell, hogy legyen egy vázlatos üzleti modell elképzelése a projektcsapatnak, hiszen ez alapján kell döntést hozniuk a fejlesztési projekt vállalhatóságáról, végiggondolva az épület fenntarthatóságának esélyeit. A közösségi tervezés folyamata során viszont ezen előzetes, egy szűk kör által elképzelt üzleti modellt kell összehangolni a bevont érdekeltek igényeivel, elvárásaival és korlátaival.
Fontos kiemelni, hogy ezen üzleti tervezési folyamatban minden érintettnek – nem csak a helyi vállalkozói körnek, hanem a civil szervezeteknek, intézményvezetőknek, sőt a helyi lakosoknak is – részt kell venni, hiszen ügyfélként vagy partnerként minden érintett betölt valamilyen szerepet a majdani működésben.
Az üzleti tervezés az alábbi többlépcsős, fokozatos (iterációs) folyamat segítségével valósítható meg:
- Egyéni, személyes jövőképek és célok feltárása: a bevont érdekeltekkel meg kell ismertetni az üzleti modellezés alapjait, és ezen módszer segítségével segíteni számukra annak a végiggondolásában, hogy milyen fejlesztéseket szeretnének a jövőben megvalósítani, és ehhez mire van szükségük.
- Csoportok közös fejlesztési irányainak meghatározása: az egyes vállalkozói szegmenseknek (borászok, szállásadók, stb.), illetve a helyi közösség egyes csoportjainak (fiatalok, nők, nyugdíjasok, stb.) is végig kell gondolniuk közösen azt, hogy milyen fejlesztéseket szeretnének, mihez tudnának a leginkább kapcsolódni.
- Az épület hasznosítási koncepciójának közösségi tervezése: az első két lépésben összegyűjtött igényekre és közreműködési lehetőségekre alapozva a közösségi tervezés módszerével kidolgozható egy egységes hasznosítási koncepcióterv és üzleti modell.
- Az egyes csoportok szerepvállalási lehetőségeinek lebontása: a közös üzleti modellben minden egyes csoportnak meg kell találnia azon elemeket, amelyek számára motiválóak, és amelyekhez hozzá tud járulni.
- Az egyéni tervek és a közösségi tervek találkozási pontjainak azonosítása: a közösségi tervezésben részt vett érintett egyéneknek olyan szemmel kell megvizsgálniuk a közös modellt, hogy az megfelelően támogatja-e az ő saját fejlesztéseiket és jövőképüket, ad-e kellő motivációt számukra a bekapcsolódáshoz.
- A közös üzleti modell finomítása: az első körben elképzelt hasznosítási koncepció és üzleti modell csak akkor lesz életképes, és valóban a helyi igényekhez és lehetőségekhez illesztett, ha több körben módosításra, finomhangolásra kerül a csoportok és egyének visszajelzései alapján.
- Részletes üzleti terv kidolgozása: egy üzleti modell csak a működési alapelveket és az üzleti filozófiát határozza meg, a gyakorlati teendőket és a minden tevékenységre kiterjedő pontos pénzügyi kalkulációkat tartalmazó üzleti terv elkészítésének ezután kell következnie.