 ← Kutatás, diagnosztika |
 Kivitelezés → |
 |
Tervezés |
Ezen a ponton a legnagyobb nehézség, hogy még nem áll rendelkezésre az épület majdani felhasználási és működtetési koncepciója, a megvalósítandó pontos funkciólista, hiszen ez majd a közösségi tervezés során kristályosodik ki.
Természetesen az ott élőkben, akik napi szinten szembesülnek a romos épülettel, már kialakulhatott egy vágyott állapot, hogy mit is szeretnének a műemlék épületben és körülötte látni, azonban mielőtt ezeknek a vágyaknak konkrét közösségi tervezéseken teret adnánk, jó, ha a közösség tisztán látja a műemlékvédelemből fakadó korlátokat és lehetőségeket.
Ennek egyik eszköze az érték- és állapotfelmérés alapján elkészített értékvédelmi, fejlesztési koncepció. Ez összefoglalja, hogy mik a műemlék megőrzendő értékei és mely épületrészbe milyen mértékben lehet beavatkozni.
Ennek alapja egy értékvizsgálat, ami a fizikai épülethez kötődik ugyan, de tágabb, mint pusztán történeti, esztétikai, művészeti értékek számbavétele.
A nemzetközi örökségvédelemben a történeti épületek értékvizsgálata során többféle elmélet mentén alakított értékcsoportokkal dolgoznak:
- történeti
- esztétikai
- társadalmi
- kulturális
- gazdasági
- tudományos-műszaki
- környezeti
- oktatási
- emlékezeti
- használati
- szimbolikus
Az értékvizsgálat egy elméleti folyamat, ugyanakkor a figyelem középpontjában folyamatosan az épület és környezete áll, és a vizsgálat eredményeképpen fizikailag is megállapítható, hogy a műemlék mely elemei képviselnek értéket. Felállítható egy értékskála és rajzi formában is megjelölhetőek azon elemek, amelyek:
- mindenképp megőrzendők,
- azok, amelyek kisebb értéket képviselnek, ezért megengedhető a beavatkozás,
- az értéket nem képviselő, elbontható elemek.
Ezzel párhuzamosan készül egy állapotfelmérés, ami a károsodások, az esetleges pusztulás mértékét állapítja meg, elsősorban műszaki szempontból. Az állapotfelmérés eredménye szintén rajzi formában szemléltethető. Az értékvizsgálat és az állapotfelmérés együttes eredménye nyomán pedig kialakítható a végső értékvédelmi, fejlesztési koncepció illetve beavatkozási terv.
A beavatkozási terv a következőket jelölheti:
- jelenlegi állapotában megőrzendő (jó állapotú, értékes)
- helyreállítandó (rossz állapotú, de értékes)
- felújítandó/kicserélendő (rossz állapotú és nem képvisel magas értéket)
- elbontandó (értéktelen vagy az épület értékeinek, egységének érvényesülését akadályozza)
A jogszabályi és szakmai elvárások, előírások, valamint a közösség igényeinek figyelembevételével készülő engedélyezési és kiviteli tervek megvalósításánál fontos szempont az engedélyezési eljárás, valamint a módosítások közösség által való elfogadtatásának időszükséglete, ami a projekt kockázatként jelenik meg.
A kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás szintén időigényes és kockázatos lépése a projektnek, amelyet az ütemezésben fi gyelembe kell venni. A kockázat csökkentése érdekében a lehető legrészletesebb műszaki leírást kell készíteni és a lehető legkisebb kockázattal járó, és nem a legrövidebb idejű közbeszerzési eljárás típust választani.
A rövidebb eljárások gyakran nagyobb kockázattal járnak. A részletes műszaki leírás nem csak a közbeszerzés lebonyolítása szempontjából fontos, hanem a beruházás megvalósítását is megkönnyíti. A kivitelező majd azt a munkát végzi el, ami a közbeszerzés műszaki tartalmában benne van, azon módosítani csak igen nehezen, jelentős plusz idővel és költséggel lehetséges. A műszaki tartalom részletezettsége a projekt ütemezése és a költségvetés tervezhetősége miatt is fontos.
Kattintson a képre nagyméretben való megjelenítéshez.